home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
92
/
BATI.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-09-14
|
11KB
|
191 lines
@VEgy óriás kis gyermeke@N
Aki a Digital székházába bebocsáttatást nyer, annak
szinte a lélegzete is eláll a látványtól. A belépésre
jogosító kártyáktól kezdve a süppedô szônyegpadlón keresztül
a diszkrét, szemet gyönyörködtetô, kellemes berendezésig
minden arra utal, hogy nem akármilyen cég vendégei lehetünk.
Hogy milyen is ez a cég, arról kérdezte munkatársunk a
Digital Magyarország Kft. vezetôjét, Báti Ferencet.
A Digital Magyarország Kft.-rôl a laikusok nagyon
keveset tudnak, mivel más vállalkozásoktól eltérôen még
alig-alig folytattak hirdetési kampányt. A számítástechnika
információra éhes elkötelezettjei viszont különbözô
tudósításokban egyre többet találkozhatnak a Digital névvel.
Elsôsorban olyan hírekben, amelyekben a honi informatikai
ipar sokoldalú fejlesztésérôl esik szó. A legfejlettebb
géptípusok, szoftverek forgalmazásán túl a leginkább
figyelemre méltónak mindenki azt találja, hogy a cég
anyagilag és szellemileg egyaránt sokat áldoz a jövô
szakembereinek nevelésére. Bár a vállalkozás eredményei a
forgalmazást, értékesítést tekintve példaértékûek, szinte
minden hozzáértôt elbûvölnek, kíváncsivá tesznek ezek a
kezdeményezések.
@VCHIP:@N Mit illik tudni az Önök cégérôl?
@VBáti:@N Három vállalkozó szellemû mérnök fogott össze 1957
tájékán, 70 ezer dolláros alaptôkével. Ebbôl nôtte ki magát
egy olyan -- nemzetközi méretekben legjobbak között
számontartott -- üzlet, amely évi 15 milliárd dolláros
forgalmat mondhat magáénak.
@VCHIP:@N Ez a nagy hírû amerikai cég mikor és miért hozta
létre magyarországi érdekképviseletét illetve vállalkozását?
@VBáti:@N Európában -- és most már Kelet-Európában is --
szinte minden országban él és mûködik a Digital. 1990
áprilisában hoztuk létre a magyarországi vállalatot.
Választásukat gondos felmérés, szaknyelven szólva
piackutatás elôzte meg. A piackutatás mellett ugyanilyen
fontosnak tartom, hogy az amerikai cég számára már elôtte
ismert volt, hogy mennyire elterjedt a DEC által képviselt
számítástechnikai kultúra Magyarországon.
@VCHIP:@N Mi mindenre terjedt ki a magyarországi viszonyok
""feltérképezése"?
@VBáti:@N Egy ilyen üzleti lépés megtételekor nemcsak azt
kellett számításba venni, hogy a Digital által képviselt
elsôvonalbeli eszközrendszer felvevôképes piacra talál-e,
hiszen akkoriban a ""futottak még" kategóriájú gépek és
szoftverek is könnyen vevôre találtak. Tudniuk éppen azt
kellett, hogy a magyarországi piac túl fog-e lépni ezen a
""mindenevô" korszakán, s képes lesz-e, illetve igényli-e
késôbb a csúcstechnológia jelenlétét és gyors alkalmazását.
@VCHIP:@N Ezek szerint azt kellett felmérni, hogy a
""mindenevôkön" kívül van-e korszerûségre, fejlôdésre
fölesküdött vásárlói réteg is?
@VBáti:@N Jómagam mérnökként hosszú éveken keresztül
dolgoztam a KFKI-ban, míg a Számalkhoz, s onnan az itteni
pozíciómba kerültem. Saját életutamra is visszatekintve
mondhatom el, hogy a számítástechnikai csúcstechnológia,
amelyet elsôsorban a Digital képviselt, már a hatvanas
években sem volt ismeretlen a szakemberek egy részének. Én
is olyan feladatokat kaptam, amelyek lényege nem volt más,
mint hogy a különbözô okok miatt tilalmi listán lévô
számítástechnikai rendszerek megismerésén és alkalmazásán
dolgozzam. Nem voltam egyedül. îgy nem hat hencegésnek és
túlzásnak, ha azt mondom: a Digital magyarországi
megjelenésekor legnagyobb meglepetésükre a
csúcstechnológiában, ráadásul az általuk képviselt,
világviszonylatban is elismert tudományos ismeretekben
jártas szakembergárdára talált.
@VCHIP:@N Ez kellemes meglepetés volt a vállalkozási
lehetôséget keresô, és a fejlôdés kapuit állandóan döngetô
szakemberek számára is.
@VBáti:@N A meglepetés inkább az lehetett, hogy a Digital
által képviselt kultúra kezdetei hazánkban már a hatvanas
évek derekára tehetôk. Erre épített cégünk is; s mi e
szerves fejlôdés örököseinek hisszük magunkat, már csak
azért is, mert szellemi törekvéseink általában a gátak és
tilalmak ellenére valósulhattak meg. E kultúra követôi pedig
már akkor hittek az általuk képviselt tudomány jövôjében,
amikor az még csak puszta ábránd lehetett.
@VCHIP:@N Milyen alapon esett a cég vezetôjének
kijelölésekor a választás éppen Önre? A @KVállalkozás és piac@N
rovatunkban szereplô vezetôk túlnyomó többsége a
személyiségjegyek, illetve a már akkoriban kialakult
""történelmi körülmények" együttes hatásának tudja be az
ilyen választásokat.
@VBáti:@N Semmi ilyenre nem hivatkozhatom. Többen dolgoztunk
együtt a KFKI-ban, szinte életünket tettük a magyar
számítástechnika kibontakoztatására. Nem csak nosztalgia, ha
megemlítem: akkoriban ki hitte volna, hogy az általunk
igencsak nehéz körülmények között megszerzett tudás manapság
mindenki által ismert közkinccsé válhat?
@VCHIP:@N Az Ifabo kiállítással szinte egyidôben indult egy
olyan vállalkozásuk, amelynek keretében a Digital igencsak
széles választékban kínált PC-termékeit érintik. Kiadnak egy
olyan PC katalógust, amelyben a különbözô géptípusok mellett
szerepelnek a kapcsolódó perifériák, részegységek,
szoftverek és természetesen mellettük az áraik is. Mi a
helyzet az egyéb területeken?
@VBáti:@N Nem feledkezünk meg más típusú gépek
forgalmazásáról sem. îgy kerülnek értékesítésre többek
között például majd a RISC alapú, többfelhasználós
rendszerek, munkaállomások, továbbá a VAX gépek kisebb
kategóriájú formátumai. De ha tovább sorolnám, mi minden
szolgáltatással látjuk el nem csupán vásárlóinkat, de
magukat az érdeklôdôket is, az szinte öndicséretnek hatna.
@VCHIP:@N Már a cikk elején is megemlítettük, hogy Önök
eltökélten -- s a szakmai közvélemény számára igencsak
szimpatikus módon -- segítik azt az informatikát, amely az
anyagi feltételek hiányában, a sok tehetség ellenére mégis
válsághelyzetben van. Hadd említsem meg, hogy igencsak nagy
összegeket áldoztak a számítástechnikának elkötelezett
nemzedék nevelésére is -- és nemcsak a profi szakemberekére!
@VBáti:@N Ha visszagondolok a múltra, akkor az jut eszembe,
de jó lett volna, ha mind a hazai ipar, mind magam, mind
sorstársaim szellemi felemelkedésére áldoztak volna annyit,
amennyit én és cégtársaim vagy a többi vállalkozó máshol és
máshonnan megtehetnénk. Ezek a gondolatok jártak nemcsak az
én, de munkatársaim fejében is, amikor egy nagy elhatározás
megvalósításába kezdtünk. Ez a terv 1992 márciusára
datálódik, de nem ért véget vele. Akkoriban adtunk át mint
Digital az egyetemeknek egy számítógépes hálózatot. Ekkor
jelentettük be, hogy hamarosan többszáz Digital
szoftvertermék kedvezményes használatára is sor kerülhet,
sôt a Digital tervezi egy Support Center kialakítását néhány
egyetemen.
@VCHIP:@N Az egyetemi információtechnológiai infrastruktúra
gondolata már korábban megfogalmazódott.
@VBáti:@N Nem kívánnék részletekbe bonyolódni, de e program
keretében közvetlenül is kaphatnak hallgatók kedvezményeket
a Digitaltól. A tehetséges hallgatók Digital ösztöndíjjal
dolgozhatnak a cég amszterdami és readingi
kutatóközpontjaiban. Mivel számunkra nem a ma szerezhetô
napi haszon a legfontosabb, és Digital-hívôként nem is ebben
nôttünk fel, így számukra is egy olyan jövôképet szeretnénk
nyújtani cégünk nevében, amely talán közelebbi mint a miénk
volt, ám nem biztos, hogy könnyebben elérhetô. A magas
szintû tudáshoz vezetô utat viszont egyengetni szeretnénk.
@KKovács Nóra@N
@VDigital Roadshow@N
A Digital Magyarország június 4-én, a Duna
Intercontinental szálló báltermében elôadássorozatot tartott
@KDigital Roadshow@N elnevezéssel. A programban a számos magyar
elôadó mellett Richard Spires üzletági menedzser (Digital
Europe), Phil London és Bob Murray, az Európai Marketing
Program projekt menedzserei (szintén Digital Europe)
elôadását, illetve bemutatóját láthattuk.
A számítástechnikai ipar világszerte nehézségekkel küzd,
a DEC azonban -- elsôsorban hosszú távú, most beérô
fejlesztéseinek köszönhetôen -- úgy tûnik, pont ezt az
idôszakot használja ki gyorsabb térhódításra. Mi a DEC
titka? @KA nyíltság elônye a gyakorlatban@N (The Open Advantage
In Action@N címû bemutató alapján egyértelmû: a nyílt
rendszerek technológiái mellett a nyílt üzlet- és
szolgáltatási politika.
A számítástechnika eddigi története azt mutatja, hogy az
elszigetelôdés, a ""befelé növekedés" elônyei rövid távúak,
az egyoldalú elkötelezettségektôl szabadulni akaró
felhasználók az elsô adandó alkalommal elhagyják a
kényszerpályát. A DEC példája persze nem mindenki számára
követhetô. A nyíltsággal együttjáró kihívásokkal hosszabb
távon leginkább a megfelelô tôkével és technológiai
háttérrel rendelkezô óriáscégek tudnak szembenézni, a
kisebbek számára csak akkor jut levegô, ha sikerül
megtalálniuk azt a rést, ahol megkapaszkodhatnak és
növekedhetnek -- különben végük. Egy biztos: a felhasználók
mindebbôl elsôsorban az elônyöket élvezik.
@KBérces László@N
@VAz utolsó 11 év számokban@N
A sokféle elemzésre lehetôséget nyújtó számsorokból két
összefüggést emelnénk ki. Egyrészt jól látszik, hogy
folyamatosan nô a külföldi bevételek aránya, a cég
tevékenysége egyre inkább nemzetközivé válik. îgy például az
1981-es pénzügyi évben 1 milliárd 302 millió dollár volt a
külföldi bevétel, az összbevétel 40,7%-a. Ez az arány
1991-ig 60,2%-ra nôtt. A kutatásra és fejlesztésre fordított
összeg aránya az összbevételhez képest ugyanezen idô alatt
7,8%-ról 11,9%-ra nôtt. Ez utóbbi arány már 1983-ban 11,0%
volt, s (eddigi) csúcsát 1990-ben érte el, 12,5%-kal. A DEC
dolgozóinak száma 1981-ben 63 ezer, 1991-ben 121 ezer volt.
Ez a szám a '89-es, 126 ezres eddigi csúcs óta csökken, a
DEC átszervezôdési erôfeszítéseinek részeként.
@KBérces László@N